Drégely vára – Drégelypalánk
A Börzsöny északi részén 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára.
Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik.
Drégelyvár a nemzeti örökség része, TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY.
A Drégelyvár Alapítvány 1990-ben vállalta fel a rom állagmegóvó helyreállítását. Változó intenzitással folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme.
A vár hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.
A törökök pusztítása következtében rommá lett Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A vár történelmi múltjáról, régészeti feltárásokról tájékozódhat a drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban.
Drégelypalánk, Fő út 22. szám alatt megtekintheti a Szondi filmeket is.
Szondi György várkapitány és a vele együtt hősi halált halt végvári katonák emlékének tisztelegve, a minden évben, júliusban megrendezésre kerülő Szondi várjátékokkal adózunk a végvári hősök emlékének.
Megközelítés:
Turistajelzéseket követve 4,5 és 5 km-es gyalogtúrával megtehető, vagy Drégelypalánk településről az „Apródok útja „tanösvényen keresztül.
Nyiltvatartás infó: Szabadon látogatható.
Ár információ, Drégely vára: Ingyenes a belépés.
Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ – Drégelypalánk
Drégelyvár hősi kora izgalmas kiállításon:
Drégely várának látogatását teljessé tevő, kihagyhatatlan programpontja a Drégelypalánkon a falu központjában kialakított, új, interaktív, jól átgondolt, látogatóbarát látogatóközpont, a Szondi Kiállítótér. A 2015 nyarán megnyílt, áttekinthető, barátságos Turisztikai Központ rendkívül gyerekbarát, rengeteg játékkal, interaktív elemmel gazdagított kiállítása könnyű, élvezetes formában mutatja be Szondi várkapitány hős korát.
A kiállítás látogatása:
A Turisztikai Központ két épületből, ill. a köztük lévő udvarból áll. A jobb oldali nagyobb épülethez a várat imitáló bástyát építettek, érdemes ezt figyelni, amikor a faluban keressük a kiállítást. Ebben a részben találjuk a két szobában kialakított kiállítótereket.
Tájszoba:
Az ún. tájszobában egy közel 100 éves, a településre jellemző falusi szoba belsejét illusztráló termet paraszti stílusú bútorokkal rendeztek be. Van itt rokka, lóca, magas dunyhás ágy, festett láda.
A legtöbb kiállított tárgyat meg is lehet fogni, sőt a szekrényekben lévő régi ruhákat fel is lehet próbálni. A vállalkozó kedvűek palóc népviseletben pompázhatnak, vagy akár végvári vitéznek öltözve is parádézhatnak.
Drégely és palánk vára régészeti leletei:
A nagyobb teremben kapott helyet a vár történeti, régészeti és irodalmi kiállítása. A gyűjtemény nemcsak a vár történetének, ostromának állít emléket, hanem a térségből előkerült régészeti leletek alapján mutatja be a középkori Drégely és Palánk várát. Korabeli hadi eszközök, a mindennapi élet használati tárgyai sorakoznak a vitrinekben, képek, ábrák, makettek és közérthető magyarázatok teszik könnyebbé a korszak megértését.
A terem túlsó oldalán találjuk a legérdekesebb leletet, egy a XVII. században élt fiatal, tehetős hölgy in situ sírját. A női sírból előkerült díszes PÁRTA az egyik legszebb kárpát-medencei kora újkori női fejviselet.
A terem másik oldalát négy egész alakos, korhű viseletbe öltöztetett bábu alakja foglalja el, egy török és egy magyar pár. Hasonló öltözeteket próbálhatnak fel a látogatók is.
Az irodalomtörténeti szobában Drégely várának ostromát és Szondi hősiességét megihlető irodalmi művekre emlékezhetünk, és itt találjuk a vár, közvetlenül az ostrom előtti időket idéző makettjét is.
Pajta:
A vályogfalú pajtában a mindennapi paraszti élet használati és munka eszközeit gyűjtötték össze: földművelő, szőlőtermesztő, állattenyésztő eszközök garmadáját tanulmányozhatjuk a nyitott szénapadlású építményben. A pajtában található egy működőképes középkori ágyú rekonstrukciója. 200 Ft ellenében pedig saját emlékérmet verhetünk magunknak.
Vetítőterem:
A kis mozi termet megnézhetik a látogatók a Filmszemle díjas, általános iskolák különdíját elnyer Szondi legendája c. élőszereplős filmet, amely remekül idézi meg Drégely várának hősies ostromát. A Szent sírhely c. ismeretterjesztő történelmi animációs kisfilm a vár történetéről szól az 1200-as évektől napjainkig.
A moziteremben apró ajándéktárgyakat lehet vásárolni. A rendkívül gyermekbarát központban gazdagon felszerelt játszósarokban múlathatják az időt a kisebbek.
Nyiltvatartás:
HÉTFŐ: 10-16KEDD: 10-16
SZERDA: 10-16
CSÜTÖRTÖK: 10-16
PÉNTEK: 10-16
SZOMBAT: 11-16
VASÁRNAP: 11-16
Árak, Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ:
Felnőtt: 1 200 Ft; Gyermek/diák: 1 000 Ft;Nyugdíjas belépő: 1000 Ft/fő. 3 éven aluliaknak ingyenes!
Az árak a filmek megtekintését is tartalmazzák.
Drégelyvár Szabadidőpark – Drégelypalánk
A híres Drégelyvár közelében, romantikus erdei tábor várja a csendet, nyugalmat és a tiszta levegőt kedvelő vendégeket. Természetes környezetben, nomád körülmények között erdei tisztáson csörgő patak partján pihenheti ki a civilizáció fáradalmait. A területen kiépített tűzrakóhely, erdei játszótér, fedett étkező, több hektáros sátorozóhely, kiépített WC, tisztálkodási lehetőség, mindez gépkocsi parkolóval. Családok, iskolák, természetjáró csoportok baráti körök és mindazok akik már unják a nagyváros porát-zaját, itt a Börzsöny erdejében megtalálják a csend hangját.
Nomád Tábor kevésbé kiépített területén / 8000 m2/ erdei patak partján lehetőség nyílik egy önálló cserkésztábor kialakítására ahol a vendégek saját maguknak építhetik fel a táborozáshoz szükséges építményeket.
Élmények, állomások, programok a Parkban:
– Vadles a Lombkorona szálláshelyről
– Kötélpálya
– Családi- és népi játékok
– Tóparti kalandok (télen korcsolyázás, nyáron horgászat)
– Természetes dézsafürdő
– Vizikerék
– Kökény labirintus
– Focipálya
– Tiszta vízű erdei forrás
– Pancsoló medence
– Több kiépített tűzrakóhely (fedett is)
– Házi állatok simogatása és megtekintése
– Akadálypálya (8 állomás)
Nyiltvatartás:
Tájház – Dejtár
2003. augusztus 23.-án került átadásra községünk tájháza. Az 1920-as években épült palóc, középparaszti porta, amelyben módos gazda élt családjával és cselédségével, két épületből áll: a tornácos lakóépületből és a melléképületből. A lakóépület különlegessége, hogy itt látható a településen fennmaradt egyetlen szabadkémény.
A tájház kiállítási anyagai bemutatják a régi paraszti élet mindennapi tevékenységeit, jeles napjait fotókkal, korhű bútorzattal, a háztartásban és mezőgazdaságban használt eszközökkel, tárgyakkal, kiegészítőkkel, életképekkel.
Az előtéri babakiállítás ízelítőt ad a dejtári ünnepi és mindennapi népviselet gazdagságából. Ebben a helyiségben tekinthetők meg a dejtári „fékető” és „szarvaskendő” változatai, a menyasszony nyoszolyóágya és kelengyéje is. A tablókon elhelyezett fotók segítségével nyomon követhetjük az életkor szerinti viselet változásait, valamint a híres dejtári „szarvaskendő” kötési technikájának mozzanatait. A főépületben került kialakításra a településen élt és tevékenykedett kántortanító – igazgató Luspay Kálmán életét és munkásságát bemutató emlékszoba, amelynek berendezéseit, személyes tárgyait a Gallai és Luspay családok adományozták a tájházi gyűjteményhez.
A melléképület kamrájában megtekinthetők a lekvárfőzés, kenyérsütés és a disznóvágás kellékei, a kamra melletti helyiségben pedig a paraszti gazdálkodás eszközei.
Nyiltvatartás:
Megtekintés előzetes bejelentkezés (két nappal az érkezés előtt) alapján.Szondi alagút – Hont
A Szondy-alagút a Nógrád megyei Hont és Drégelypalánk községek között, a “Csitári-kápolna” búcsújáróhelytől alig 200 méterre délre a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység északi pereméhez kapcsolódó “hegységperemi dombsági” öv területén nyílik, a Csitári-patak völgyének keleti oldalán, mintegy 160 méter tengerszint feletti magasságban. Az alagút bejáratánál és az eddig feltárt részen a kőzetanyag egységesen a börzsönyi andezit feküjét képező és vastag pleisztocén kori löszös talajtakaróval borított alsó-miocén kori kárpáti (régebbi nevén helvéti) agyagos-homokos, sekélytengeri slir. A Szondy-alagút eddig ismert szakaszát ebbe a slirbe vágták. A járatok körülbelül 80 centiméter, 1 m szélesek és eredetileg embermagasságúak lehettek. Ma már csak a bejárattól körülbelül 20 méterre, egy 10 méteres szakaszon lehet felegyenesedni (itt körülbelül 180 centiméter lehet az alagút). A folyosók alját agyagos feltöltés tölti ki – váltakozó vastagságban.
A járat ma többnyire 1-1,5 méter magas, de van, ahol ezt sem éri el és a nagymérvű feltöltés miatt csak négykézláb, térden csúszva lehet közlekedni. Sőt az alagút északi szárnya a vége felé fokozatosan a járhatatlanságig szűkül össze. Az alagút csúcsíves keresztmetszetű oldalfalán jól látszik a készítők szerszámának körülbelül 4 centiméter széles nyoma. A méretekből ítélve valószínűleg igen rövid nyelű kézi csákánnyal bonthatták ki. Kialakítási időpontja nem ismeretes, de a vésési technika igen régi eredetről vall. A járatok alját kitöltő, tömör, eredeti kőzettől eltérő anyagú és színű üledék barlangiagyag-szerű. Méteresnél nagyobb vastagsága több száz éves képződési időtartamot valószínűsít.
Feltételezhető, hogy a jelenleg ismert alagút a Drégelyvárból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. Az alagút további, felsőbb szakaszának kibontása nagyobb arányú feltáró munkát igényel. Ehhez először is a jelenleg ismert alagútszakasz agyagos feltöltését kell – legalábbis részben – eltávolítani, részben a könnyebb közlekedés, részben a kitermelt bontási anyag kiszállítása miatt. Feltétlenül szükséges továbbá a bejárat kiépítése. Ebben az esetben további bontással, az omladékos szakaszok biztosításával, be lehetne jutni az alagút további részeibe. A leomlott mennyezet egyébként laza szerkezetű, könnyen lapátolható.
Mivel az alagút a vár felé halad, terem, raktározás céljára szolgáló kiszélesedés nincsen benne, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szolgált. Mivel más objektum nincs a közelben, elképzelhető, hogy a várba vezet – a nagy, körülbelül 3 kilométeres távolság és 250 méteres szintkülönbség ellenére. Ez esetben azonban a bontásnál még 1-2 kilométeren át a jelenlegihez hasonló kőzetre kell számítani. Kemény, állékony andezit csak távolabb, a vár közelében fordul elő. Az eddig ismert hosszú (több mint 200 méteres) nyílt járatszakasz reményt ad arra, hogy a jelenleg végpontot jelentő omlás átbontása után újabb nyílt folyosórészek következnek.
Honti-szakadék – Hont
Az Ipolyba futó mellékvizek munkájának eredményeként az 1700-as évek végén – völgyfő leszakadással – keletkezett Honti Szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik látványossága, amely Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján „Nógrádikum” díjat is kapott.
A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.
A Szakadékba való bejutást egy 250 méteres, közepes nehézségű (csúszós talajú illetve helyenként lépcsőkkel ellátott) útvonal teszi lehetővé. A látogatók színes táblák segítségével ismerkedhetnek meg a Szakadékban fellelhető jellemzőbb növény- és állatfajokkal valamint padokon, asztalok mellett pihenhetik ki a rövid túra fáradalmait.
Nyiltvatartás:
Tsitári forrás-kápolna – Hont
Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1 km-re található a Tsitári forrás, Kutyika, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált.
A Tsitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a „titokzatos alagúton át”. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak.
A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek.
A kegyhelyen tulajdonképpen három szent forrás fakadt egykor. Ezek vizét egy helyre gyűjtötték, s az ivómedence csapján lehet inni belőle. A forrás mellett, amely Kutyika néven vált ismertté, már a török időkben egy fakereszt állt. Ehhez járt az itteni uradalom szegény juhásza vak fiával fohászkodni. Ilyenkor a gyermek szemét mindig megmosta a Kutyika vizével, mígnem a fiú egyszer csak látni kezdett. Ezután épült hálából az első kápolna, melyben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya-szobrot is. Ezt a pásztorfiú faragta ki, a honti asszonyok szép viseletébe öltöztetve Máriát. A kegyszobor ma is megvan.
Szlovák Nemzetiségi Tájház – Bánk
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konyha és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában.
A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A megye szlovák lakói lakásberendezésükben nem, mint inkább viseletükkel térnek el legjobban a környék magyar falvaitól. Ezt elsősorban a gazdag, változatos hímzésnek köszönhető, amellyel szinte minden ruhadarabot díszítettek, gondosan alkalmazkodva azok szabásvonalához.
Nyiltvatartás:
Prónay kilátó – Alsópetény
A Prónay kilátó a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsán épült fel, az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető.
Az építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis – Visegrádi-hegység csúcsai is láthatók.
Megközelítés:
– Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz. A nyomvonal az országos Kék jelzést, majd a Kecskehegy közelében balra – kb. 300 m hosszan – a kék háromszöget követve halad.
– Bánk és a Kecskehegy között a frissen festett kék háromszög jelzésen jutunk a csúcshoz. Az elején hosszabban, majd a csúcshoz közeledve rövid szakaszokon meredekebb az út. Máshol lankás, egyenletes futású.
– Romhányból szinte végig a kék jelzésen haladhatunk, csak a Kecskehegy előtt a kék háromszögön kell jobbra kanyarodni. Ezen a vonalon a legegyenletesebb a túraút emelkedése, csak rövid szakaszokon vált meredekebbre.
– A hosszabb túrák kedvelőinek javasolható a Szendehely melletti Katalinpusztai Kirándulóközpontból a piros jelzésen a Gyadai-réten át a kékig, majd találkozásuktól azon haladva Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve és Alsópetényen át a Kecskehegyre vezető túra. Változatos sík és meredekebb szakaszokkal tagolt útvonal a nógrádi településeken keresztül.
Nyiltvatartás:
Rózsavilág – Alsópetény
Egy igazi gyöngyszem fogadja a virágok kedvelőit Alsópetényben. Ha szereted a rózsákat, a vintage érzést és használsz is rózsaalapú készítményeket, akkor ott a helyed a Rózsavilágban! A mindent átható rózsaillat bejárja a tereket, magával ragad az üde érzés.
Ennek a bájos helynek minden szeglete gondosan megtervezett, itt minden a rózsáról szól.
A Rózsavilág:
Az itt dolgozó nők számára ez a hely több, mint egy munkahely, misszió. Mindenkit arra szorgalmaznak, hogy ha tehetik otthonukban neveljenek rózsát és bátran használják akár főzéshez, akár kozmetikumok elkészítéséhez.
Az idelátogató vendégek betekinthetnek a Rózsaházba – ahol megismerhetik a ház történetét – és tehetnek egy kellemes, virágillatban gazdag sétát a Rózsakertben. A kalandvágyókra is odafigyelve kerti játékokkal készültek, amelyet ha jól teljesítenek, nyereményt kapnak a játékosok.
Rózsaház:
A házba belépve rózsás enteriőr fogadja az érdeklődőket. A mini kiállításon találhatunk rózsás könyveket, tárgy és ruhagyűjteményt is és ha ez még nem lenne elég, a helyszínen található kis ajándékboltból haza is vihetünk magunkkal egy kis darabot az itt készült termékekből. A készítmények mind tartósítószer mentesek, csomagolásuk fenntartható anyagokból áll össze.
Rózsakert:
500 viruló rózsatő fogadja a rózsák szerelmeseit, amelyek közt szabadon sétálhatunk, időt tölthetünk. Ha megéheznénk akkor pedig a Rózsás vendégasztalon frissítők, kávé, tea, sütik, szendvicsek, napi ajánlatok állnak rendelkezésre. Még egy plusz pont a helynek, hogy a kis kedvencedet sem kell otthon hagynod, hiszen kutyabarát a Rózsavilág!
Rendezvények:
A szervezők igyekeznek színes programokat, workshopokat szervezni, amelyről érdemes előzetesen tájékozódni a Rózsavilág közösségi oldalán.
Programkínálat:
– Miniszínpad – zenés és irodalmi estek, író-olvasó találkozók
– Rózsakerti piknik
– Workshopok: “Hogyan hat rád a rózsa?”, “ Otthoni rózsahasználat” témakörökben
– Rózsakert látogatás – kerti játékokkal
– Páros élmény a Rózsavilágban – szerelmetek megerősítése a rózsa erejével
– Zártkörű rendezvények helyszíne is lehet: családi, baráti összejövetelek, esküvők.
Megközelítés:
Autóval Budapesttől 60 km-re található, parkolni a helyszín előtti leállósávban, vagy a kiépített parkolóban lehet. A legközelebbi buszmegálló, majdnem szemközt található, így tömegközlekedéssel is kényelmesen elérhető.
Nyiltvatartás:
– szombat 10:00 – 17:00– vasárnap 10:00 – 17:00
Előzetes telefonos egyeztetés útján akár hétköznapokon is fogad vendégeket a Rózsaház.
Bernecebaráti Tájház – Bernecebaráti
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A házba belépve a pitvarba vagyunk, innen nyílik a bejárat a „tiszta szobába” ahol élethű bábuk mutatják a népviseletet és mindazt, ami a régi időben az értéket képviselte. A megvetett ágy, a sublo (komód), a bölcső, a rakott kályha mind egy-egy értéket képvisel. A fejünket egy kicsit behúzva jutunk el a nyitott konyhába. Itt található a kenyérsütő kemence a széles gyűjtő kémény és a főzési kellékek. Innen az utunk a hátsó házba vezet. A szövőszék, a rokka, a tiloló, a krumplinyomó, a héhő, a köpülő és még megannyi régi használati tárgyat talál itt a látogató.
Hátul található a kamra, ide csak azok a használati tárgyak kerültek, ami a kinti munkákhoz kapcsolódott. Bazárkák, törekhordó kasok, répaszedő, járom és még sok érdekesség. Az udvaron a száraz hely alatt is igen érdekes dolgokat találni. Egy régi tűzoltófecskendő, ekék, boronák, szecskavágó, répaszeletelő, több mint száz éves szőlőprés, kőből készült itató.
Nyiltvatartás:
Bernecebaráti–Nagy-völgy–Hegyhát–Kemence-patak völgye–Kemence–Bernecebaráti gyalogtúra útvonal – Bernecebaráti
A túra hossza: 15 km
Jelzések: „S+”, „S0”
Túránk Bezeczky Árpád, a Duna – Ipoly NP természetvédelmi őre kivitelezésében készült jelzéseken vezet.
Bernecebaráti buszmegállójától kezdődő „S+” a Széchenyi utcában először Barátin (tájház, Huszár-kastély, erődtemplom) majd Bernecén vezet keresztül. Elmaradnak az utolsó porták is, átkelünk a patak hídján.
Ma már csak a „Depó” területnév emlékeztet arra, hogy itt tárolták a nagy-völgyi „rengetegből” kitermelt és egykor a kisvasúttal leszállított fát. Az erdészet, majd balra a Felső malom épülete után a „Máriácska” kis kegyhelyét elhagyva a Nagy-völgy tárul elénk. Betorkollik a Kraholyák-völgy, itt a „S+” jobbra, egy régi szekérúton a Kakukk-bérc-Ozmatring gerincre kapaszkodik. A ritkás erdő még magán viseli az erdei legeltetés nyomait. Szétterül a bérchát, a cseresben balra kőkereszt áll, melyet Katonasírnak neveznek.
1944. december 19-én a közelben kialakított segélyhelyen ápolt 16 sebesültet, parancsnokukat és az orvost orosz katonák agyonlőtték. Emléküket őrzik a környéken élők és most már egy kereszt is. Kiérünk a sűrűből, a ligetes, vizenyős tisztást Belső-tónak hívják. Délnek forduló utunk enyhén emelkedik, az Ozmotring tetején találjuk a Külső-tó rétjén. A magaslesről tiszta időben jól látszanak az Ipolyon túli, szlovákiai magaslatok. Könnyű, kényelmes úton egy méretes vadetetőt elhagyva érintjük a Kanász-keresztet. A XIX. században egy legeltető kanászt itt sebzett halálra egy vadkan. A keresztet a nemzeti park őrei újították fel. A szálerdő mélyén megbújt, 1943-ban épült Varjasi-vadászházat a közelmúltban ledózerolták.
A „S+” itt torkollik be a Hegyhát vonulatán végigfutó Kemence – Diósjenő S jelzésű Tótok útjába. Szemközt kezdődik a „S0” meredeken lejtő, keskeny, erdei ösvényen a Kemence-patak völgyébe, a dr. Kenyeres Balázs-forráshoz ereszkedünk. A forrás kristálytiszta, hideg vizet ad, az itt található rét kiváló pihenőhely. A kutat korábban Bacsina-kútnak, előtte pedig Kisasszony-forrásnak nevezték. A Kemence-patak folyásirányával szemben, a műúton Királyházára mehetünk. A Kemence-patak völgyét 4 km hosszan lefelé követve, a Csarna-völgy üdülőterületén keresztül Kemencére jutunk. A kisvasút végállomásától a Csarnavölgyi úton balra, a Kemence-patakon át a település központjába érünk. A község északi szélén jobbra, a patakon át – az 1999. évi árvízkor átszakadt töltésű víztároló teknője mellett – a „börzsönyi kék” útvonalán, a templomhegy mellett közelíthetjük meg Bernecebarátit.
Palóc lakóházak – Bernecebaráti
Bernecebarátiban mára kevés lakóház maradt meg eredeti, építése korát tükröző állapotban. A falu közepén magasodó Kálvária lejtőin kanyargó utcák egyikében található az a ház, mely a mai napig őrzi magán a palóc népi építészet jegyeit, a fehérre meszelt vályogfalakat és a faragott homlokzatdíszeket.
Az öregfaluban sétálva, még imitt-amott felfedezhetjük a palóc építészet vonásait.
Kemencei Erdei Múzeumvasút – Kemence
A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északnyugati részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. Technikai különlegessége a személyszállító kisvasutak körében ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése.
2000-től a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre a korábban kizárólag erdészeti célra használt, az 1990-es években a Kemence és Csarna patak áradásai által súlyosan megrongált kisvasutat. Azóta az Egyesület önkéntesei működtetik és fejlesztik.
Nyiltvatartás:
A vonatok csak hétvégén és ünnepnapokon közlekednek, egyéb időpontokban különvonat igényelhető előzetes egyeztetés alapján.Árak információk, Kemencei Erdei Múzeumvasút:
Felnőtt: 2 700 Ft; Gyermek/diák: 1 900 Ft;A megjelölt árak a menettérti útra érvényes múzeumvasúti jegy árai. Lehetőség van egyúti és szakaszjegy váltására is.
Gyadai tanösvény – Szendehely
A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.
Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását.
Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.
A télen-nyáron, minden évszakban bejárható tanösvénynek külön-külön névre hallgató (csertől a faszénig) 13 állomása van, ahol megismerkedhetünk a környék erdeivel, rétjeivel, azok természeti adottságaival, védendő értékeivel és az ezeket szem előtt tartó erdő- és gyepgazdálkodással. A nagy állomások közötti kisebb méretű táblák további érdekességeket mutatnak be.
A gyermekek részére külön munkafüzetet szerkesztettünk, amiben a látnivalókhoz kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatokat oldhatnak meg, miközben útjukon a tanösvény jelkép állata, Hangya Dani kíséri őket.
Az út fáradalmainak kipihenésére vagy csak csendes menetközbeni szemlélődésre, pihenésre a tanösvény mentén több pihenőhely áll rendelkezésre.
Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark – Balassagyarmat
Nyírjes Balassagyarmat egyik közkedvelt üdülő-, kirándulóterülete. A hely varázsát a tiszta levegőt biztosító, és nyugalmat árasztó, tavakkal, ligetekkel tarkított erdei környezet adja.
Az Ipoly Erdő Zrt. ezen a meseszép területen alakított ki egy ökoturisztikai és dendrológiai területet, hogy közelebb hozza az embereket a természethez. A törekvés sikeres megvalósítását bizonyítja, hogy a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark 2012-ben elnyerte „Az év ökoturisztikai tanösvénye” megtisztelő címet. A park felkeresését minden korosztálynak ajánljuk: a diákok személyes tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek, a családok egy élményteli napot tölthetnek el, az idősebbek tiszta levegőn sétálhatnak.
FÜVÉSZKERT:
A 22 hektáros terület 2 km hosszú tanösvénye három kontinens (Európa, Ázsia és Észak-Amerika) közel 600 növényfajtáját mutatja be. Itt megismerhetjük például a Sziklás-hegység fenyveseit, Kalifornia mamutfenyőit, Oregon félsivatagát, Japán színes növényeit, Kína bambuszligeteit ugyanúgy, mint a hazai erdőket, vagy Kárpátok lucosát. A tanösvény szerves részét képezik a tájba harmonikusan illeszkedő látványhidak.
VADASPARK:
A Park természeti értékeink megismerésére, élővilágunk egységének megőrzésére törekszik. A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak.
A vadaspark lakói:
– hazai nagyvad fajok: gímszarvasok, dámok, muflonok, őzek, vaddisznók
– kisállat-simogatóban: kameruni törpekecskék, kameruni juhok, nyulak
– különleges állatok: emuk, shetlandi pónik, aranysakál, alpakák, Benett-kenguruk, ormányos medvék
A legkisebbeket erdei játszótér, az idősebbeket a Cserhát csendje csalogatja egy kellemes kikapcsolódásra.
Nyiltvatartás:
Március 15. – június 30. és szeptember 1. – október 31-ig:Szerda – péntek 10 – 18 óra között csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Szombat–vasárnap 10 – 18 óra (a Nyírjesi bejárat felől).
Július 1. – augusztus 31.
Szerda – vasárnap 10-18 óra (a Nyírjesi bejárat felől).
Hétfő, kedd: szünnap
November 1. és március 14. között: zárva.
Megyei börtön – Balassagyarmat
Az ország legrégebbi börtöne, mely eredetileg is e célokra épült. 1842-45. között Novák Dániel kir. főépítészeti tiszt tervei alapján épült klasszicista stílusban.
A börtön a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy főtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögű oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az első és második emelet közötti egyszerű párkány adja.
A körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert, nemcsak építészetileg, de történetileg is jelentős.
A kör alakú imaház 2009-ben a fogvatartottak freskótervei alapján ill. munkájuk révén Lencsés Zsolt irányításával újult meg.
A balassagyarmati börtön és kápolnája 2015. évben megkapta a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság kitüntető „Nógrádikum” díját.
Nyiltvatartás: Nem látogatható.
Palóc Múzeum – Balassagyarmat
A nógrádi kötődésű jeles történész, Nagy Iván szervező munkájának és nagylelkű adományainak köszönhetően jött létre a vármegye múzeuma 1891-ben Balassagyarmaton. A város szívében, a Palóc liget fáinak rejtekében áll az eklektikus stílusú épület, mely Wälder Gyula tervei alapján készült 1914-ben. Az épület egyike azon nyolc magyar múzeumnak, amelyek eredetileg is e célra épültek. Jelenleg néprajzi, helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, s itt találhatóak a Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő emlékek is. A múzeum néprajzi gyűjteménye átfogja a vidék teljes paraszti kultúráját, a palócság mellett a nógrádi szlovák és német betelepítésű falvak emlékanyagát is.
A PALÓC HÁZ:
A Palóc Múzeum szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma. A fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 – 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18 – 19. század fordulójáról. A berendezés egy több generációs nagycsalád életterét idézi, amely számos régies jegyet őrzött meg egészen a múlt század elejéig.
A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, Szanda községbeli kiskápolna („káponka”) másolata, benne öltöztethető Mária-szobor. Itt látható a jellegzetes Karancs vidéki útmenti faragott feszület rekonstrukciója, amely 19 – 20. századi előképek alapján készült.
A BÖLCSŐTŐL A SÍRIG:
Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében című állandó néprajzi kiállítás a 19. század utolsó harmadától mutatja be a vidék paraszti életmódját, az emberi élet három nagy fordulója: a születés, a házasság és a halál szokáskörének tárgyai és archív fotográfiák segítségével.
A sokalakos jelenetekben gazdag tárlat a szokások, a néphit, a népi vallásosság mellett a tárgyalkotó népművészet emlékeinek megismerésére is lehetőséget ad.
TUDÓS KÖZNEMESI KÖNYVTÁR:
Nemzeti történelmünk tüköre című állandó kiállításunk a múzeumalapító Nagy Ivánnak állít emléket, az európai műveltségű történész könyvtárának sajátos megközelítésű bemutatásával. A könyvtár megismertetése mellett a magyar történelem 896 – 1896-ig terjedő időszakának legfontosabb eseményei is feltárulnak a látogatók előtt, különös tekintettel Nógrád vármegyére. Mindezt a tudós pályaképének felvázolása és korhű dolgozószoba-enteriőrje vezeti be.
A PALÓC ETNOKULTÚRA KINCSESTÁRA TANULMÁNYI RAKTÁR, LÁTVÁNYTÁR A PALÓC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL:
A látványtárban megtekinthető több mint ezer műtárgy. A palóc népművészet legszebb alkotásai mellett Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kapcsolódó rekvizitumok és Balassagyarmat történetére vonatkozó tárgyak, dokumentumok láthatóak. A látogató a helyszínen betekintést nyerhet a múzeum digitális nyilvántartásába és raktározási módszerébe.
Nyiltvatartás:
Kedd – Szombat: 09.00 – 17.00 óráigPénztárzárás: 16.30
Vasárnap, Hétfő: zárva
Árak, információk:
Pannónia Motorkerékpár Múzeum – Balassagyarmat
Az érdeklődők ifj. Szakács László gépészmérnök magángyűjteményét látogathatják meg. Az állandó kiállításon restaurálatlan, eredeti állapotú motorkerékpárok, a márkához kapcsolódó prospektusok, kezelési utasítások, valamint a kor motoros életéhez kapcsolódó kiegészítők láthatók.
A vendégek visszaemlékezhetnek egykori motoros élményeikre, nosztalgiázhatnak, talán egy kicsit meg is fiatalodnak, hiszen ezen a helyen pár percre megáll az idő a mindig fiatal motorok és gazdáik számára.
Nyiltvatartás:
Március 1-től – október 31-ig:Csütörtök: 14 – 18 óráig
Szombat: 11 – 17 óráig
valamint egész évben telefonos egyeztetés alapján: +36 (30) 746 18 06 és +36 (30) 952 0376
Seholsziget Élménypark – Nőtincs
Éljen át egy felejthetetlen kalandot, festői környezetben, az egyedülálló stílusú Seholsziget Élményparkban! Parkunkban, a város nyüzsgése után a családok megtalálják a nyugalmat, békességet, harmóniát. Az élményt többek között lovaglás, kézműveskedés, korosztályos játszóterek, állatsimogató, kis vonat, Pán Péter Játszósziget, Erdei Madár Tanösvény biztosítja! Gasztronómiai kínálatunkat főként hagyományőrző népi ételekből alakítottuk ki. A konyhánk mellett mára több búbos kemence, a Kemencés Sziget bográcsozó-, szalonnasütő hely és a Kupola Büfé Semiramis Kávézója várja a látogatókat.
A több napra érkező vendégeinket a Postakocsi Vendégházban és a Csillagfény sátorházainkban látjuk vendégül.
Nyiltvatartás:
Seholsziget Természet Park nyitva tartásáról kérem tájékozódjon a web oldalunkon a www.seszi.huAz Alpaka foglalkozásra külön regisztrálni kell a www.alpakafarm.hu
A Parkba érkező látogatók autóinak és a gyermekeket szállító buszoknak, a parkolás INGYENES!
Árak, információk:
Felnőtt: 2 500 Ft; Gyermek/diák: 1 500 Ft;Családi jegy 6.000 Ft Nyugdíjas jegy 1.000 Ft Gyermek kiegészítő jegy 1.000 Ft
NemcsakPiac – Nőtincs
Kiállítóink színes palettájában a hagyományos piaci kínálat mellett különleges kézműves termékekkel is találkozhatnak rendezvényeinken.
Mire számíthatsz a Nemcsakpiac-on?
Arra, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a festői szépségű nőtincsi tó mellé varázsoljunk egy kedves, színes, színvonalas piaci hangulatot: lekvárral, mézzel, gyömölcsökkel, virággal, sütikkel és szebbnél-szebb kézműves portékákkal. Minden piacra készülünk programokkal kisebbeknek-nagyobbaknak, kézműves foglalkozások, nyáron sárkányhajózás a tavon, arcfestés, meseösvény, élő zene és finom, friss ételek a NemcsakPihenőben!Várunk szeretettel, hozd el a családod, a barátaid és a négylábú kedvenceknek sem kell otthon maradnia!
Nyiltvatartás:
Minden hónap 3. vasárnapján (esetleges változásokról a NemcsakPiac Facebook oldalán lehet tájékozódni).
Csóványosi-kilátó – Diósjenő
A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával, Pest és Nógrád megye határán fekszik. A Csóványos a Magas-Börzsöny része. Földtörténetileg egy 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja, a legaktívabb időszakában keletkezett. Amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat.
Az Ipoly Erdő Zrt. sokak álmait valóra váltva, 2014-ben turisztikai beruházást valósított meg, biztonságos és kulturált kirándulóhellyé téve a Csóványost. A geodéziai mérőtorony kilátóvá történő átalakításával lehetővé vált a csodálatos körpanoráma megtekintése. A kilátó az Országos Kéktúra nyomvonalán fekszik, a bakancsos turizmus valódi zarándokhelye.
A kilátót felkeresve a Börzsöny eredetéről, állat- és növényvilágáról, valamint az innen belátható, több vármegyényi térségről is átfogó ismereteket szerezhet a látogató.
Diósjenői Erdei Szabadidőpark – Diósjenő
Diósjenő a börzsönyi kirándulások egyik kedvelt kiindulópontja. A fővárostól alig egy órás autózással, de vonattal és autóbusszal is könnyen megközelíthető. A települést és környékét jelenleg is évente több ezer bakancsos turista választja kirándulásai célpontjául. Innen kiindulva elérhető a legrövidebb úton a Csóványos, ahol a 2014-ben átadott kilátó várja a túrázókat, vagy a Závoz nyereg ahonnan festői panoráma nyílik a Nógrádi-medencére. A Szabadidőpark parkolójából indulva 5 kilométeres erdészeti tanösvény bejárására is lehetőség van, de a közeli Sváb-kastély parkját is ajánljuk az ide látogatóknak.
A Börzsöny keleti bejáratát vigyázó erdőgondnoki épület és környezete néhány éve teljesen megújult, és az egykoron csak erdészek, vadászok, erdei munkások által használt „elvarázsolt kastély” és parkja a nagyközönség előtt is megnyílt. Azóta az itt kialakított Erdei Szabadidőpark a túrázók kedvelt kiinduló bázisává vált.
Az Erdei Szabadidőparkban lehetőség nyílik családok hétvégi kikapcsolódására, osztálykirándulásra, családi nap, valamint céges rendezvény, csapatépítő tréning szervezésére. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk tematikus napjainkat (gomba- és természetismereti-, csillag megfigyelő-, madarász túra; szentjánosbogár séták, stb.). Családi események, születésnapok megünnepléséhez kiváló helyszín a Park bejáratához közel elhelyezett, mintegy 80 fő elhelyezését biztosító szaletli.
Iskolás csoportok számára az erdő és az évszakok tematikájához illeszkedő kézműves foglalkozásokat, vezetett túrát kínálunk.
Céges rendezvény esetén egyedi, széleskörű program lehetőséget kínálunk. A piknikezni vágyók számára szabadtéri tűzrakó helyek, kemence, grillkocsi áll rendelkezésre.
A Parkon belül egy kilométeres sétaút található, ahol tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a helyi erdők jellegzetességeivel. Az útvonal játszótereket, függőhidat, állatsimogatót, sportpályákat érint. A 4 hektáros Szabadidőparkban az erdei környezet különböző élőhelyeivel találkozhatunk: rét, vizes élőhely, cserjés, gyümölcsös, vagy növénygyűjteményi különlegességeket is megidéző arborétum.
A szabadidőpark infrastruktúráját használva a konkrét túracéllal érkezők rendezett körülmények között kezdhetik meg és fejezhetik be a térség számtalan, szebbnél szebb túraútvonalát érintő erdőjárást. Azoknak a családtagoknak és ismerősöknek, akik a nagyobb túrákat nem tudják vállalni a hegyvidéken, a Park adhat teljes értékű kikapcsolódási lehetőséget. A látogatók kényelmét szolgálja a parkoló, és a fogadó épületben található információs pult, kávézó, mosdó és ajándékbolt, ahol többek között helyi kézműves termékek és finomságok várják a vendégeket.
Play Kalandpark – Diósjenő
Erdőszéli kalandparkunk Budapesttől 60 km-re a Börzsöny hegység lábánál Diósjenőn található. Megközelíthető autóval és gyalogoson egyaránt a faluból a hegy felé indulva a Petőfi Sándor utca végén.
Látogasson el hozzánk és mi összehozzuk a csapatát. Csapatépítő tréning keretében GPS-es kincsvadászattal, élő csocsóval, csapatépítő főzőtréninggel, paintballal várjuk munkahelyek, baráti társaságok tagjait. Ismerd meg Diósjenőt játékosan….
Nyiltvatartás:
Nógrádi Vadaspark – Nógrád
A Nógrádi Vadaspark a Börzsöny lábánál, mintegy 50 kilométerre északkeletre fekszik Budapesttől. A park 110 hektáron terül el, mely egyéni tulajdonban, családi gazdálkodás keretein belül működik. Rohanó világunkban családi gazdaságunk megteremtette a természethez visszavezető utat a Nódrádi Vadaspark képében.
Napjainkban már mindenki igénye szerint betekintést nyerhet az afrikai, ázsiai, vagy akár dél-amerikai állatok életébe, de csekély információval rendelkezünk a világhírű magyar vadállományról. Ennek a hiányosságnak a pótlására hoztuk létre a Nógrádi Vadasparkot, ahol természetes élőhelyén szemlélhetőek meg a fenséges gímszarvasok, a dámvadak viselkedése, a muflonkosok vad összecsapásai és a vaddisznó családok vidám csörtetése.
A vadállományon kívül találkozhatnak a gazdaság területén élő háziállatokkal (macskákkal, kutyákkal, lovakkal, birkákkal, szamarakkal, marhákkal) és gondtalanul élvezhetik a természet közelségéből áradó nyugalmat.
Nyiltvatartás:
Telefonos egyeztetés alapján, a hét minden napján, folyamatosan állunk kedves vendégeink rendelkezésére.Árak, információk:
Felnőtt: 2 400 Ft; Gyermek/diák: 1 800 Ft;A kedvezményes gyermek/diák belépő 20 fő fölötti nappali traktoros körsétára vonatkozik.Az esti vadlesnél 3 éves korig nem kell fizetni, fölötte egységes felnőtt ár.
Nógrád vára – Nógrád
A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható.
Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került.
1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárt. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140×90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját ásták ki.
Bánki-tó Strand – Bánk
Csodás, hegyekkel körülvett, természetesen környezetben várja a strand a fürdőzés szerelmeseit.
A tó adatai:
– átlagos mélység: 3,94 m
– legmélyebb pontja: 5,99 m
– a tó felülete: 7 ha 8730 m2
Szolgáltatások:
– büfé (Hot-dog, hamburger, lángos, jégkrémek, üdítők).
– vizibicikli kölcsönzés
– kávézó
– gyermekpancsoló
– teqball pálya
– kibővített gyermekjátszótér
– SUP kölcsönzés
– édesség üzlet (kürtőskalács, fagylalttal töltött gofri (Bubble waffle), mini fánk, desszertek, édességek, üdítő, limonádé)
A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a Bánki Tó-Strand természetes fürdővizet kiváló minőségi osztályba sorolta.
Állatokat a vízbe vinni, úsztatni, fürdetni tilos!
Nyiltvatartás:
Csurgó forrás – Nógrád
A vár alatt, a vasút mentén található nevezetes forrásunk a Csurgó. Vizét ma is előszeretettel viszik haza a nógrádiak, de más falvakból, városokból is át-át kirándulnak egy kis friss forrásvízért.Faragott kövekből összerakott fal, amelyből a kivezető csövön folyik ki.
A forrás szerepel az országos forráskataszterben, vizét rendszeresen vizsgálják és jónak találják.
A képviselő-testület a forrás jelentőségére való tekintettel 2005. év decemberében úgy döntött, hogy helyi védelem alá helyezi a Csurgó forrást, vagyis a forráshoz tartozó mindennemű természetes és mesterséges vízgyűjtő, víztartó képződményt, létesítményt (kutakat, vezetékeket, kifolyót, stb.)